Online bankolás: hogyan lesz az etikából marketingstratégia?
Webügynökség » Digitális hírek » Online bankolás: hogyan lesz az etikából marketingstratégia?

Online bankolás: hogyan lesz az etikából marketingstratégia?

A közelmúltban a bankok hírneve meredeken romlott, mivel nagy botrányokra derült fény. Kétes, sőt illegális gyakorlatok, mérgező értékpapírok vásárlása és eladása került napvilágra, különösen a 2008-as másodlagos jelzálogpiaci válság idején. Az Egyesült Államokból indulva megfertőzte a világot, és számos ország belépését jelentette a mély recesszióba.

Következésképpen a hatóságok úgy döntöttek, hogy megerősítik jogszabályi hadrendjüket, és új gyakorlatok bevezetésére kényszerítik a bankokat, különösen az éberség és a KYC (harmadik fél személyazonosság-ellenőrzése) tekintetében. Ezt a mozgalmat ráadásul maga a bankvilág kíséri, az új szereplők („etikus bankok”) és a hagyományos bankok kezdeményezései tükrében.

Áldás az érintett szereplőknek? Fedezze fel, hogyan járul hozzá az új marketingstratégiához a bankvilágban az etika iránti igény.

Etikus bankok, újjáéledés a szolidaritás és az ökológiai cselekvések mellett

Héliosnak, La Nefnek vagy Le Crédit Coopératifnak hívják: ezek az online bankok az úgynevezett etika elősegíti a befektetések minőségét és hatását. Az etika kifejezés több valóságot takarhat:

  • Ökológiai: a beruházások az új, tiszta energiákra irányulnak, és a különböző projektek szénlábnyomának költségét a stratégia iránymutatása érdekében elvégzik. A fosszilis tüzelőanyagokat, az agroüzemanyagokat és a nukleáris energiát jellemzően kizárják befektetéseikből.
  • Szolidaritás: a szolidaritási bank transzparens a befektetéseiről, és tájékoztatja tagjait a nyújtott hitelekről. Vonzó áron is tud termékeket kínálni, mint például a Banque Postale. Végül konkrét politikákat valósít meg a vállalaton belül, például a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetés közötti különbség korlátozásával.
  • Pénzügyi: a bank dönthet úgy, hogy megtagadja a hagyományos pénzügyi rendszerben való részvételt, például úgy, hogy nem veszi igénybe a pénzügyi piacokat, és saját tőkéből működik, vagy akár a bank tulajdonjogát egyenlő arányban osztja fel.

Mint látható, az etikus bankoknak sokféle típusa létezik, és nem szabad például összetéveszteni a szolidaritási bankot a szövetkezeti bankkal. A szövetkezeti bank a tagok tulajdonában van, és nincsenek részvényesei, de nem feltétlenül etikus. Ezzel szemben a szolidaritási bank gyakran kombinálja a két paramétert. Emellett természetesen a szóban forgó szereplőktől függően eltérőek az etikai gyakorlatok.

Ráadásul az etikus bankok gyakran be akarják vonni ügyfeleiket befektetési tevékenységeikbe. Felkérik őket például, hogy szavazzanak azokra a kulturális, szolidaritási vagy ökológiai projektekre, amelyeket a banknak támogatnia kell. Néhányan lehetőséget adnak arra is, hogy bizonyos termékekkel közvetlenül megválasszák a projektet.

A teljesség igénye nélkül íme a fő etikai bankok Franciaországban sajátosságaikkal:

  • La Nef: ez az 1979-ben alapított szövetkezet csak etikus projekteket támogat, és minden évben közzéteszi a nyújtott hitelek listáját, a 100%-os átláthatóság érdekében.
  • Szövetkezeti hitel: a bank tagjai (ügyfelei) a döntéshozók egyenlő arányban, az etikus projektek finanszírozására „Cselekvő” füzet áll rendelkezésre.
  • Hélios: egy etikus mobilbank, a Hélios egy francia kezdeményezés, amelyet 2021-ben indítottak útjára azzal a céllal, hogy „megtisztítsák a bankot” pusztán a zöld befektetéseknek köszönhetően.

A jó szándék eme lépése mögött tartsuk szem előtt, hogy egy vállalkozás célja nyilvánvalóan a profitszerzés; új fizetett marketing stratégia?

Etika a banki tevékenységben, az erkölcsi kényszertől a nyereséges marketingstratégiáig?

Nyilvánvaló, hogy a bankok marketinges érdeke fűződik a részvételhez: reagál, és szélesebb körben a vállalati elszámoltathatóság kontextusában horgonyoz le. A dicsőséges harmincas évek vége és a Meadows-i jelentés 1972-ben, a Római Klubnak „A növekedés határai” című kiadványának megjelenése óta a társadalom fokozatosan ráébredt a „gőzhenger” gazdaság által okozott környezeti és társadalmi károkra.

A kezdeményezések fokozatosan jogalkotási aktussá alakultak, amint azt a híres „Corporate Social Responsibility”, illetve újabban az éberség kötelezettsége is bizonyítja.
Mindenekelőtt tehát az etikus banki tevékenység egyben hatékony marketingstratégia is, mert része a történetnek a nagyobb gazdasági felelősségvállalás irányába mutató irányának.

Aztán ez a tudatosság megnyerte a polgárokat, akik nyilvánvalóan a hagyományos banki termékek fogyasztói. Egyre jobban vágynak arra, hogy ne kerüljenek kapcsolatba kétes és illegális gyakorlatokkal, egyre jobban odafigyelnek fogyasztási döntéseik etikájára. Ezzel összefüggésben a közvélemény által kifejtett növekvő nyomás nyilvánvalóan az etika irányába sodorja a vállalatokat (köztük a bankokat is).

Elkötelezett ügyfelek, szövetkezetek, egyesületek és kölcsönös társaságok, még a hagyományos banki körökben fogyatékos kkv-k számára is ezek az etikus bankok nyilvánvaló választásokká válnak.

Bár ezek a szereplők még mindig nagyon kisebbségben vannak a francia környezetben, az „etikus” marketingstratégia hatékonysága megalapozott. Ráadásul nem utasítja vissza a változtatást, hanem sok hagyományos bank támogatja azt. A sok civil szervezet által túl lassúnak minősített átalakulás ellenére ezek a bankok fejlődnek.

Például a Crédit Agricole felméri az általa finanszírozott projektek szén-dioxid-kibocsátását, míg a Crédit Mutuel ETZ-kölcsönöket (zéró kamatozású ökohitel) kínál az energiatakarékossági munkák finanszírozására.

Néhány kezdeményezést a cég és a törvény közösen is végrehajt, a Banque Postale esete pedig tanulságos. A gazdaság modernizációjáról szóló 2008-as törvény óta ez az egyetlen bank, amelynek banki akadálymentesítési küldetése van. A La Banque Postale-t ezért a törvény kötelezi arra, hogy termékeit a lehető legtöbb embernek kínálja, például egy livret A-t, amely sokkal kevésbé korlátozza például a készpénzfelvétel és -befizetés feltételeit.